Avagy 45. Canon Mecsek Rally.
Azt hittem vegyesebb érzelmekkel nem lehet versenyt zárni, mint a legutóbbi Német Rali. Igenis lehet.
Sajnos most a verseny shakedownjáról lemaradtunk, nem úgy, mint a partner
rallysport.hu Szántó Fricivel a főszerepben, akik elképesztő módon mindenhol ott tudnak lenni. De pénteken bepótoltuk az elmaradást, együttes erővel támadtuk meg Pécset, ha jobban tetszik a Mecseket.
A verseny előtt úgy látszott mindent elrendeztünk. De mégsem. Péntek reggel 6:07-kor busszal Budapest felé tartva az M3-on megcsörrent a telefon. Jordan az. „Mé’ nem alszol?” – kérdeztem. „Van egy kis gond.” – mondta. A kis gond annyi volt, hogy a tervezettnél csak később tudtunk Pécsre indulni, mivel egy csomagra vártunk a Prodrive-tól. Michna Ottó Korda Eriktől bérelt Subaru Impreza S12b WRC-jében előző nap tönkrement egy szenzor, ami nélkül nincs rajtprogram. Ezt kellett leszállítanunk, ami miatt csúszott a program.
Az érkezés után lebonyolítottuk médiás teendőinket és a szervizparkba látogattunk. Mondanom sem kell hirtelen nem Magyarországon éreztem magam a gyáriak láttán. Jó érzés volt megtapasztalni a nem mindennapi látványt, hát még megörökíteni...
Gyorsan elröppent a délután és már a Pláza parkolójában szagoltuk a gumifüstöt. Látszott, hogy a külföldi pilóták nincsenek ehhez a sok gumihoz hozzászokva, a magyarok itt egy hajszálnyit rutinosabban tekerték a kormányt.
Számomra kissé fura volt az a nézői passzivitás, ami a prológon érződött, a speaker hangját és néhány elvétett kürtszót lehetett hallani, és annak ellenére, hogy a végére fokozódott a hangulat, úgy tűnt a többség mégis vigyázott a hangszálaira. Aki volt már vb-n vagy IRC-n tudja miről beszélek. Sokat nem hallhatnak a külvilágból, de tudnak ezek a fiúk, megérdemlik a biztatást.
Jah, köszönjük a tűzijátékot!
Hosszúra sikerült a nap, és az internet lassúsága miatt az utolsó frissítést Jordan már reggel eszközölte, de belefért, mivel nem kellett korán kelni.
Az igazság az, hogy általában előző este megtervezzük a következő napot, most azonban egész hétvégén nem voltunk a szervezés mesterfokán. Valószínű a fáradtságnak köszönhető, mivel a Gabika - Jordan páros szinte félóránként összekapott valamin.
Nah, de inkább ralizzunk! Az
MGR Sportfoto –
Rallysport –
Rallyheart alakulat szombaton kezdésnek az orfűi parkolót választotta, én viszont izgalmasabb hely reményében nekimentem a rajt melletti dombnak.
Már felfelében beszóltak. De ezt megszokhattam; a kedves magyar „rali szerető” közönségben minden egyes versenyen akad olyan, akinek (számomra érthetetlen módon) bántja a csőrét a „fotós”. Oké, lenyeltem. Az 5-ös kategória után elindultam lefelé. A helyemet kerestem amikor valaki újra beszólt és elkezdett szotyival dobálni. Ez már nem ment le a torkomon, de a 2 perces magasröptű beszélgetésünk során egyszerűen nem jöttem rá, hogy egészen pontosan a mellényen a varrás iránya vagy a táska lógó pántja nem tetszett neki, netalántán a mecseki erős szélben már nem tartott kellően a frizurám. De hát a jó öreg alkohol igazán keménnyé és elszánttá teszi az embert… Végül azt javasoltam csináljuk mindketten azt, amiért itt vagyunk; ő igyon és meg fotózok.
Szerencsére lejjebb vérbeli fanokkal is találkoztam, akik szívükből szurkoltak és visszahozták az igazi ralis hangulatot.
Ha tetszik a fotó csak kattints és szavazz rá Facebookon!
Aznap még ellátogattunk a kisvaszari elágba, ahol a cseh Kopecky olyan tempóval fordult el, hogy a karóktól kezdve a médiásokig mindent kicentizett, szóval igazi gyári pilóta módjára. Gyönyörű volt. Nem kevésbé a felhordásos orfűi elágban Bouffier kopp-kereszt fordulója a 6-os gyorson a Peugeotval. Ott szó szerint leestek az állak, sokan összenéztünk, hogy ezt hogyan szedte össze…? :)
Ha megnézzük az időeredményeket hazánk fiainak sem kellett szégyenkezniük. Igaz, hogy ők sokkal jobb pályaismerettel rendelkeztek, viszont a legnagyobb különbség, ill. hátrányuk az, hogy az ő hátuk mögött bizony nincs gyári támogatás, és csupán pár száz kilométert ülnek versenyautóban egy évben, nem 40.000-t, a fiatal tehetségekkel szemben.
Turán Firci a hibáig összetettben az 5. helyen állt +26.8 másodperccel lemaradva az elsőtől. És bizonyára Janika sem szed össze több mint 5 perc hátrányt, ha az első 4 gyorson nem csak 2 kerék hajt.
Apropó Turán. Sok volt, az tény. De! Közismert, hogy a raliautók igencsak nagy rendetlenséget hagynak maguk után így rendezők és a tulaj részéről érthető, hogy meg szeretnék óvni a környezetet, és az erre fordítható összeg nyilván véges, de az is biztos, hogy ha ahelyett az öles bükkfa rönk helyett egy gumi (ahogy máshol is láttuk) vagy egy bála hevert volna a belső íven nagy eséllyel mindenki boldogabb lett volna miután Friciék ötödikben elfordultak abban a jobbosban.
video by tondahuska
Na de nem alszunk nyugodtan, ha a szombat így ér véget. Kellett még az az incidens a nap végére, hogy teljes legyen a kép. Bizonyára mindenki hallott a Turis kanyarnál történt összetűzésről… Gabikával pont azon a szakaszon kóvályogtunk, és a rendőrség épp akkor vezette el a gyengébbnek bizonyult erős embert, amikor odaértünk. Nagyon szomorú, hogy egy ilyen esemény miatt kell megszakítani egy sokmilliós rangos sporteseményt. Az ’I’-re a pontot viszont az állami TV csatorna tette fel, amikor egyik munkatársuk megkérte Gabikát, hogy rögzítse az eseményeket, ami majd bekerül a hírekbe. Valószínű csak az én fejembe nem fér bele, hogy hogyan lehet nagyobb hírértéke egy Mecsek Ralin történt pitiáner „verekedésnek” attól, hogy először látogat kishazánkba az IRC mezőnye a Canon 45. Mecsek Rallye keretein belül. Úgy gondolom ez egyaránt minősíti a társadalmat és a médiát.
Ezek után megerősítették a korábban hallott hírt: törlik az utolsó gyorsot. Ragyogó!
Még a szervizbe be kellett néznünk, és ha már úgy volt megvártuk az S csoportot. Éjfél előtt 10 perccel indultunk el magyarhertelendi szállásunkra.
Fárasztó volt a szombat, a képeket is inkább reggel dobtuk össze.
Vasárnap reggel már 6:45-kor ébren voltam, de úgy látszott a csapat többi tagjának lankadt az érdeklődése a verseny iránt, mert az első autót 11 óra előtt 5 perccel kaptuk lencsevégre nem messze attól a helytől, ahol 2009-ben Turi Tomi eldobta a JT 56 SRT-t. Felfelé erről diskuráltunk; mi történt, hogy történt, megnéztük az akkori nyomokat. Előjöttek az emlékek, mintha csak tegnap lett volna… Kár érte.
Két gyorsot lestünk meg, és valaki kitalálta, hogy mi lenne, ha lemennénk az utolsó gyors beírójába. Hirtelen nem tudom, hogy ki volt az ötletgazda (Frici vagy Jordan), de ez bizonyult a hétvége legnagyszerűbb ötletének. Első kézből láthattuk a „drámát”, amint Neuville 0.8 másodperccel „veszti el” a Mecsek Ralit.
Elsőként a csehek büszkesége érkezett a Skodával 8:33.7-tel, aztán a 23 esztendős belga 8:26.4-gyel. Még a sportbírók is megilletődtek; most akkor ki is a győztes? 0.8-cal Neuville vagy Kopecky? Jan hamar elviharzott a beíróból, Thierry-ék maradtak és fogadták a gratulációkat, közben Loix is beért a Fabiával. A céldobogóra végül is Jan Kopecky – Petr Stary páros gurulhatott fel legutoljára.
Nagyon tetszett az ünnepélyes díjátadó, Mihályi Csaba profi módon vezette a műsort, viszont Kőváry Barna kicsit túlpörögte. Jó lett volna, ha Csaba tovább marad és még pár külföldi pilótát faggat, valószínű nem csak engem érdekelt volna.
A rendezésre nagy panasz nem lehetett, alig csúszott valamit a verseny, azt a picit is Mikkelsen esése miatt, ahol állítólag a pályára dőlt egy fa. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy körülbelül 10 percet vett igénybe a takarítási procedúra. A rendezőség tartsa meg jó szokását! De a Kopeckys esetet a céldobogón felejtsük el. Sokan elnevették a dolgot, szerencsétlen Jan sem tudott mit csinálni, de azt hiszem nem vicces, ha nem megfelelő nemzeti himnuszt kezdünk el játszani a győztesnek.
Maradjunk annyiban, hogy jövő májusban találkozunk a Mecsekben.
